Thejóisten... most néztem vissza, épp egy héttel több mint kerek egy éve posztoltam utoljára! (pedig esküszöm, nem volt kiszámolva)
Úgy néz ki, a "napi"vuki lassan átlényegül éves kiadásba, csakúgy, mint a Hangyász Hétfő Karottánál. :D
Ha már ennyi idő eltelt, akkor röviden tömören összefoglalva: új év, új barátnő, új motor, és új sztorik, új szerepkörök,új élethelyzetek, de legfőképp új világlátás.
Ezek összessége mind benne van a címben, s később remélhetőleg ki is lesznek fejtve, ám ami miatt most leginkább, hogy ma hosszú idő után végre újra nyeregben éreztem magam, izé, mert hogy nyeregbe pattantam, Hosszú idő után ma végre újra elővettem a drótszamarat, és tekeregtem egy jó nagy kört Sopronban, amire az ittlétem kicsit több mint egy éve alatt, eddig még nem volt példa.
Két keréken teljesen új dimenziók nyílnak meg a városban, pedig a belvárosba még csak be sem merészkedtem. Az ember teljesen más szemmel nézi, látja a várost, az épületeket, az embereket, az utcákat, mint akár autóból, vagy akár csak két lábon. Mert itt haladsz, visz a lendület, magával ragad a sodor, de közben van időd bámészkodni, bármelyik pillanatban visszafordulhatsz ha láttál valami érdekeset. Már-már el is felejtettem milyen feelinget ad a bringázás, mennyire imádom ezt az érzést, a szabadság érzését, mmeg azt, hogy mindenek felett állsz. Gyorsabb vagy mint a gyalogos, gyorsabb mint akik járművükkel a dugóban állnak, vagy várják a piros lámpát, Ott mész el ahol csak akarsz, ahová csak akarsz. S a nap végén jól eső fáradtsággal dőlsz be az ágyba sajgó lábakkal, de ezek után altatni sem kell.
Lévén már elég rég volt utoljára hogy én hosszabb távot tettem meg bicikivel (értsd, kimentem vele az udvarból) így gondoltam csak kicsivel kezdem, mert szeretnék még járni másnap. Így sikerült kapásból végigjárni mind a 8 soproni benzinkutat amit ismerek, némi levegő vételezési szándékkal, mert úgy hozta a sors, hogy hosszú évek montizása után néhány éve vékonykerekű versenybicóval űzöm az ipart, ebbe meg kell olyan 7-8 bar nyomás, hogy ne kelljen minden sarkon belsőt cserélni. Szerintem a bmx-eseknek ismerős az érzés. :D
Mondanom sem kell, hogy nemigen jártam sikerrel, egyrészt mert a 8-ból 8 hely egyike sem tud 6bar fölé nyomni, másrészt köszönhetően a drága jó francia szelepnek, az átalakító nem minden pisztollyal/csővéggel kompatibilis, így aztán a 8-ból 3 helyen tudtam egyáltalán érdemben bárminemű levegőt juttatni a tömlőbe, a többinél egész egyszerűen elfújt mellette. A legújabb, legkisebb kút volt a legígéretesebb, ők egy kis barkács kompresszorral operáltak, ami elviekben tud 6 fölé nyomni, ám a szelep itt sem passzolt.
Addig addig, rájöttem, hogy kibaszok én veled kisbarátom.
Jómagyar meg hát autószerelő lévén korábban már le(let)mentettem egy spéci csövet az egyik Bmw-s defektjavító spréről, aminek a másik végébe beleoktojáltam egy rossz, felniből kivágott szelepet, azzal a célzattal, hogy ezt feltekerve a pótkerékre a kocsiban, nem kell minden nyomásellenőrzéskor kipakolni a csomagtartót (mert elég nagy szívás ha van pótkereked, de nincs benne levegő) így ezt kilógatva a csomagtér sarkán, még telepakolt állapotban is könnyen hozzáférhető a dolog. Na ezt gyorsban leoperáltam a pótkerékről, mondván az átalakítóra szorosan feltekerve, a külső végén normál autó szeleppel már szépen fogok tudni fújni. Így is lett, a terv bevált, ám az is hamar kiderült, hogy sajnos a kompresszor igazából itt sem tudja a nagyobb nyomást, illetve a gyenge pont még a pisztoly volt, ami 6bar közelében már igen igen elkezdett szelelni minden létező irányban. Úgyhogy inkább gyorsan ráhagytam.
Másik ötletem volt a gumis, mert náluk azért jellemzően kicsit fejlettebb a szerszám felhozatal, ám sajnos még a legjobb esetben is, a hazaérkezésem időpontja pont egy órányi lemaradásban van az itteni gumisok, ill. kerékpárboltok nyitvatartási idejétől. Erre szokták mondani azt a mélytorkos kifejezést....
Marad az, hogy felkötözöm a szamarat a kocsira, aztán majd bent a cégnél. Csak hát az meg nem túl praktikus.
Egyébként Sopronbanm meglepően sok a jó minőségű út, meg a kiépített, szintén jó minőségű, sokszor a járdával összevont bicikliút. Öröm volt itt tekerni. Bár azt nem értem, hogy ha már csinálnak lejárót a kereszteződéseknél, akkor miért nem úgy, hogy annak tényleg legyen használati értéke, mert sok helyen még normál keróval is nehéz a le-feljutás, hát még egy vékonykerekűvel.
Na, most egyelőre ennyi, késő is van meg minden, de kellett egy kis bemelegítés, kicsit vissza kell rázódjak a tollforgatásba klavia-túrába. :) Kicsit berozsdásodtam, de ez látszik is asszem a szedett vedett formán.
Ígérem igyekszem mihamarabb újra jelentkezni. :)
