Tegnap kimaradt az írás, mert már egyszerűen nem volt energiám írni, és már fél 9 körül le is feküdtem, ez nálam kb 100 évente egyszer fordul elő.... Már a 10 órai lefekvésre is nehéz volt rászokni, bár az egész napos munka segített ebben.

Ugye írtam hogy szerdán építkezőset játszottam, s bár autószerelőnek jöttem ki, hát tegnap is maradtam az épületeknél, a változatosság kedvéért. :)

Az új melóhelyet kellett lefesteni kívülről, pontosabban csak az egyetlen csupasz hátfalat. De azért elszórakoztam vele reggel 9-től este 6-ig.

Mondjuk ebből vagy 2 órát a fal előtt álló 10 autó arrébb teleportálása emésztett fel, ugyanis a fele nem akart beindulni, vagy nem volt benne akksi, ami alapvetően nem lenne túl nagy probléma, itt viszont az volt, ugyanis a nagy része már kulcs nélküli, és ráadásul automata váltós volt. Ezeknek meg az a kehe, hogy csak árammal hajlandóak működni. Az automata váltót pl. csak úgy lehet elmozdítani adott állásból, ha a gyújtás rá van adva, és közben az ember tapossa a féket.

Hadd ne mondjam melyikkel szívtam a legtöbbet... Persze hogy a kártyás indítású Renault Lagunával... Französische abfall... Aztán volt ott még 3-as bmw, aminek az akkusarkokhoz nem lehetett hozzáférni, nehogy már hozzálehessen kapcsolni a gyorsindítót... Na meg az akksi nélküli e39-es, ami van vagy 2 tonna, aztán nesze bazmeg' tologassad. Leejtőn.. Persze...

Szóval az egész napos létrázgatás az előző napi állványa szaladgálással megtette a hatását, este nem kellett altatni, na meg nagyon járni sem. Persze csináltam magamnak munkát mára, mondtam a főnöknek, hogy azért csak átkenném még egy réteggel a falat, mert elég szarul nézett ki, mondta hogy , akkor ma folytassam. Úgyhogy ugrottam az ágyba, aztán reggel kivergődtem a műhelyig. Képzeljétek! Egy percet késett az S-Bahn! (otthon meg azt kell számolni hányszor nem késik)

Az autókkal nem bajlódtam sokat, ma már tudtam mindegyiknek a trükkjét.

Amikből volt elég sok. Majd az egész sorozat bmw, merci, meg még egy porsche chayenne is, amibe beülve, lányos zavaromban majdnem felhasítottam a kárpitot a slusszkulccsal, majd a fejemre csaptam, hisz a porschékban hagyományból a baloldalon van a gyújtáskapcsoló. (látszik milyen sűrűn vezetek porsche-t) Valamint volt alkalmam megtanulni hogy a kulcs nélküli merci kulcsból hogyan lehet elővarázsolni mégis a kulcsot, no meg hogy a bmw-ket ugyan az egyik gomb nyitja, de zárni a bajor mintás embléma megnyomásával kell. Apró huncutságok...

A főnököm meg nagyon rendes, mikor érti hogy mit akarok, akkor utána elmagyarázza, hogy azt hogyan is kellene helyesen mondani, na meg igen közvetlen is, ma is a kezembe nyomta a 6-os cabrio bmw-jének a kulcsát, hogy vigyen márt hátra a telepen....

Tapasztalatok:

Tömegközlekedés

Mint ahogyan azt írtam, és várható volt, a "hév" nagyon tiszta, és rendezett volt belülről is. Nálunk talán csak az intercity néz ki így belülről, (bár itt nyilván kevesebb az ülés, bár a szerelvény baromi hosszú) meg az az egy két nyugatról beesett vonat Győr, meg Visegrád környékén.

Mint ahogy mondtam rohadt hosszú a cucc, hogy is mondjam, egy "kocsi" 4 tagból áll, 3 csuklóval, kicsit olyan mint a combino, tehát nem szétkapcsolhatóak, egy tag olyan bzmot méretű, és akkor ebből a 4 tagú hernyóból van egymás után 3.
Egy vonalon.
Egy irányba.
És van a városban 8 vonal...
Szerintetek? Ja, és azt említettem hogy 20 percenként járnak?

Mindezek ellenére a mai egy perces késést leszámítva (amit nem vettél észre és behozott) órát lehet igazítani a szerelvényekhez, teljesen pontosan közlekednek, a menetidő mindig annyi, amennyit írnak rá.

Tele van ajtóval, kb. 3 méterenként egy, mindkét oldalon, de (és ez nagyon tetszik) nem nyitják kis soha az összeset egyszerre, hanem ha megáll a cucc, és fel vagy le akarsz szállni, akkor megnyomod a gombot, és kinyílik, majd x idő múlva bezáródik. Aztán ha még nem indul a vonat, addig nyugodtan lehet újból nyitni az ajtót. Majd ha letelik a kb. 1-2 perc várakozási idő, a vezető kinéz az ablakon, (tükör nincs) hogy akar e még valaki felszállni, majd lezárja az ajtókat és indulás.

Ami még nagyon tetszett benne, hogy az ajtók közvetlenül a vonat mellé nyílnak, és nem ilyen kurva nagy zsanérokkal mint nálunk szokás, nem, itt kis pici, alig észrevehető zsanérok vannak, amik nem vesznek el egy ajtónyi helyet a két szárnyas ajtóból. Gyakorlatilag kisebb hely kell neki mint egy átlag furgon oldalajtajának...

Ja, és az sehol sincs kiírva hatalmas betűkkel hogy ne támaszkodj az ajtónak, ez itt mindenkinek evidens... Van újság, amiből mindenki csak egyet vesz el, nem többet, pedig csak úgy bele van lökve oda, mint az újságosnál a tartóba.

Csend van. Na persze van némi menetzaj, de semmi az itthon megszokotthoz hasonló tarapp tarapp zakatolás, ugyanis a pályák 90%-a közös az itt áthaladó nagy sebességű vonatokéval, ebből adódóan a síneken nincs az itthon látható illesztési/dilatációs hézag. Ha hiszitek ha nem, én sem akartam elhinni, de végigsétáltam a kb 150-200m hosszú peronon, és egy rohadt illesztést nem találtam, de még csak hegesztési nyomot sem. Mintha úgy öntötték volna oda a pályát... Hihetetlen. Nem tudom hogy oldják meg a hőmérsékletből adódó méretváltozásokat, de működik.

Szóval csend van. Mikor gyorsít, akkor is. Hallani a motor zaját (elektromos, persze, mi más) de akkor sem kell felemelned a hangodat, ha valakivel beszélgetsz. És nem úgy indul, mint a pesti metró/troli, hogy kapaszkodsz két kézzel, és még akkor is hanyatt esel. Olyan szépen, és finoman indul, illetve áll meg, hogy gyakorlatilag nem szükséges kapaszkodni sem, ettől függetlenül tud rettentő sebességgel is menni, ezt tegnap szépen prezentálta.

A magyar tömegközlekedés ehhez nem mérhető, évszázadokkal vagyunk lemaradva, ma pl. pont sikerült kifognom fél3 körül egy csúcsot, sokan voltunk, látható volt, de mégsem volt heringparti, és elláttál a szerelvény egyik végéből a másikba... (mert hát ugye kurvanagy) Ha nem utálnék ennyire tömeg közlekedni, még szeretném is.

Árak:

Elég sok minden drága. Bár ez lehet hogy csak az otthoni mérce miatt van, de azért hogy egy sima péksüti másfél euró, most, amikor 310ért adják az eurót, az szerintem kicsit húzós... Persze itteni fizetésekhez mérten nem az, de hát mégis. Itt is kifizetődőbb otthonról vinni az előrekészített kaját.

A benzin is drága, kb. annyi mint otthon, csak hogy éppen itt nem kerül pénzbe az autópályák használata... Amiből viszont sok van, szinte benyúlnak a városba is, meg rengeteg elővárost kötnek össze. Egyszerűen beépítették a benzin árába, mert itt mindenki pályázik, teljesen hétköznapi az, hogy egy nap többször is ráhajt az ember, és nem nézik ki miatta az embert a szomszédok, hogy "húbazzeg, pályázik, mekkora burzsuj".

Egyéb árakról egyelőre nem nagyon tudok nyilatkozni, általában elmondható hogy a sör sokszor olcsóbb mint otthon, meg sok műszaki cikk is.

Közlekedés:

Ide most csak úgy összevissza pár dolog.

Ez a város rohadt nagy, olyan Pest méretű, talán nagyobb. Tehát forgalom az van bőven, szóval kocsival nem annyira jól lehet haladni, de azért nem jellemzőek ezek a fél napomat ott töltöm mert áll a sor típusú dugók. Lassan, lépésben, de azért lehet haladni.

A biciklisek. Jönnek mindenhonnan. Bár nem egy Hollandia, de rengeteg van belőlük. A bukósisak nem kötelező, de elég sok bicóson látni, viszont ami meglepett, hogy sokon pl. lámpát nem, pedig azért harapnak a rendőrök. Ahogy látom sokfelé van kiépítve bicikliút, (igen sokszor a járdával együtt, vagy szorosan mellette, de itt nem kóvályognak összevissza) éppen ezért, na meg egyébként is, ha nem a bicikliutat használod, (ami itt nem a random leszórt amorf formájú macskakövet takarja, hanem a szép sima aszfaltot) hanem pl. rátévedsz az autóútra, akkor bizony súlyos eurókkal lehet könnyebb a zsebed.

Ami nekem nagyon furcsa volt, hogy rengeteg a hidakon a parkoló. Mindenhol. Hosszában, ferdén, de általában minden hídon meg lehet állni. (nálunk meg legtöbbször még a járdát is lespórolják)

Meg kell még említenem a megkülönböztető/figyelmeztető jelzéseket is, mert nagyon tetszettek.

Az összes hangjelzés olyan, hogy hallod messziről amikor jön, ellenben ha elmegy melletted, nem szenvedsz tartós halláskárosodást, a fényjelzések pedig messzebbről, és jobban láthatóak mint itthon, viszont nem vakít, és égeti ki egyúttal a retinád.

Miről is akartam még írni?

Ja igen!

A csajok! :D

Azt mindenki tudja hogy a magyar lányok a legszebbek, ezért kicsit elkényeztetve érzem magam, (magunkat) és minél több helyre jutok el, ezt annál inkább alá tudom támasztani.

Párszor már jártam német földön, és mindig azt mondtam hogy nem igazán láttam szemrevaló lányokat, viszont az elmúlt két napban ez megváltozott. Meglehetősen sok, dekoratív hölgyeménnyel találkoztam, a fiatalabb korosztályból. A fiatalok általában véve olyanok, mint nálunk, kb a szép/elmegy/csúnya arányok is hasonlóak, azonban valahogy 25-től fölfele, 30 körül, kezdik elhagyni magukat. Ebből én kétfélét szűrtem le, az egyik, hogy örül, hogy férjet talált, így már nem kell szépen kinézzen, hisz van társa, aki (elvileg) úgyis vele marad, a másik, aki meg nem talál pasit, az meg azért nem ad magára, "hisz akkor már úgy is mindegy".

Az idősebbek között meg akad sok "ndk fejű" nő, -most ez lehet kicsit bunkón hangzik, de nem találok jobb szavakat- akik picit viccesen mutatnak a modern környezetben.

Na, kicsit hosszú lett, de hát mégiscsak két napi anyag, na meg aztán így az elején sok az új infó, sok mindenről akarok írni.