Gyönyörű idő van, bár árnyékban még kicsit hűvös, de a napon és főleg kocsiban már rendesen lehet izzadni. Úgyhogy ki is ültem írni a teraszra. Mások ilyenkor elővesznek egy cigit, én csak egy fogpiszkálóra gyújtottam rá. Vicces, de ilyenkor mindig egy kicsit Hank Moody-nak érzem magam. J
Főleg mert nekem is csak akkor megy az írás, ha van ami/aki megihlet, különben csak egy nagy összevisszaság az egész, ahogy lehet hogy ez a post is az lesz, mire végzek vele.
Túl sok minden van a fejemben, és ezért rendkívül nehéz szavakba önteni a gondolatokat.
Megláttam ezt a sorozatot, és tudtam hogy erről írnom kell, erről írni akarok, jót akarok írni.
Mire eddig a sorig eljutottam, eltelt közben egy hét, vagy inkább kettő, és megint itt ülök a teraszon a napsütésben. Ennyit kellett gondolkodjak, hogy neki merjek ülni folytatni/befejezni ezt az írást. Na meg befejeztem a sorozatot is, ami most a negyedik kész évadnál tart,most várjuk hogy kijöjjön az ötödik.
A Sons Of Anarchy név szerintem már önmagában is sokat mondó, főleg ha mellétesszük hogy ez egy motoros klub neve, akik főképp fegyverkereskedelemből tartják fent magukat. Felütésnek ez szerintem egyáltalán nem rossz, nekem is felkeltette a figyelmemet már korábban. De akkor valamiért mégsem kezdtem bele, részben mert már így is könyékig voltam két-három másik sorozatban. Azok időközben lecsengtek, én meg kifogytam a jó filmekből, a kinti adón pedig elkezdték adni a Sons-t. Nézegettem a bemutatókat, aztán elővettem néhány junkie-s írást róla, (persze a legelejéről, csak semmi spoiler) és úgy döntöttem akkor belevágok. Szerencsére nem kellett sokat keresni, egyből meg is találtam egyben a négy évadot.
Gondoltam jó kis pörgős lövöldözős-üldözős-motorozós sorozat lesz, az eddigiek alapján.
Aztán elkezdtem nézni, és nem tudtam letenni. Beszippantott magával, mint Boeing hajtómű a madarat. Abban a másfél hétben míg daráltam a sorozatot, nem sokat aludtam, mert nem hagyott nyugodni. Hihetetlen hatással volt rám, mint még egy film sem eddig. Letaglózó, elgondolkodtató, idegörlő, és igazából nem tudom szavakba önteni. Kemény, mint az élet. Nehéz besorolni, akciófilmnek nem mondanám, vígjáték semmiképp, drámának túl sok benne a vér és brutalitás. Valami hihetetlen kettőség vonul végig az egész sorozaton, amit nehéz körülírni. Látni, ahogy a rosszarc motorosok fegyverekkel kereskednek, de mindeközben van egy teljesen más oldaluk is, ami szerethető –hülye szó, de másképp most nem tudom leírni, spoilerezés nélkül- és ez teszi különlegessé az egész hangulatát. Ez az, amit látni kell, mert nem lehet elmesélni.
Mindemellett ami nagyon megragadott a sorozattal kapcsolatban, hogy számomra egy teljesen új felépítéssel működik. Nincs egy fő szál, amin egész évben rágódhatunk, és majd az évad végén megoldásra kerül, de nincsenek különálló történetek sem epizódonként, és nem tökölnek el azzal sem egy-egy részt hogy az adott szereplőkről jellemábrát mutassanak be. A történet halad, folyamatos, összefügg, és van húzása. A részek között általában nem telnek el hetek, hónapok, olyan mint az élet, este lefekszel, reggel ott folytatod ahol abbahagytad. Nincsenek visszautalgatások, hogy ezt ezért vagy azért, minden hatással van mindenre, minden összefügg mindennel, vannak események, amik esetleg majd csak két évaddal később ütnek vissza. Olyan lendület van benne, hogy most mikor visszanéztem egy két részt a legelejéről, meglepődtem, hogy jéé, ez a harmadik részben történt? ez meg a negyedikben? Olyan mintha előtte már egy fél évad lement volna. Van benne tartalom.
A való világ (nem, nem az RTL klubos szemétre gondolok) szempontjából is nagyon tanulságos. Okok, okozatok, következmények. Pillangó hatás, vagy dominó effektus. Sokféleképpen elnevezték már. Én csak úgy hívom, az élet. Nagyon szépen prezentálja hogy a cselekedeteinknek, szavainknak súlya és következményei vannak, amikért felelősséggel tartozunk. Hogy a titkok, vagy azok kitudódása nem csak annak örzőjére, és arra vannak hatással, aki azokat létrehozta (megosztotta valaki mással), hanem mindenki másra is, az ember környezetében. És ezen dolgok kimenetele általában nem pozitív.
A másik dolog, ami nagyon tetszik, hogy nem hoztak bele nyálas csöpögő hollywood féle szerelmi szálat. Persze, van benne, hiszen az egész film szinte az emberi kapcsolatokról szól, de olyan amilyennek lennie kell, nincs körülötte rózsaszín púderfelhő.
Még pár gondolat a történet folyásához.
Nagyon bejött, hogy a történet eléggé kiszámíthatatlan, és tele van fordulatokkal. Nincs az, hogy már az elején tudja az ember mi lesz a vége az adott résznek. Jó, persze ha például megtámadta a klubot egy ellenséges banda, akkor nyilvánvaló hogy az epizód végére valaki vére fog folyni, de nem is erre gondolok. Például egy-egy fontosabb, vagy már megkedvelt szereplőt zokszó nélkül kiírnak. Itt nincs az hogy hú, a fontos szereplők nem halhatnak meg, nem. A negyedik évadig már durván megfogyatkozik a csapat, olyan emberek, akiket nem is gondolnánk hogy ki fognak írni. El is gondolkodtam, hogy fognak ebből hét évadot csinálni, ha a csapat fele már most hiányzik, és még néhány ember feje felett már ott lóg a kasza.
Pár szót ejtenék a szereplőkről is a végére.
Hálistennek nem nagy hollywoodi nevekkel dolgoztak, a legtöbb színész inkább kisebb filmekben szerepelt, viszont aki elég filmbuzi, találkozott már legtöbbjük nevével itt vagy ott.
Persze ellenpéldának itt van nekünk Ron Perlman, akit a legtöbben talán a Hellboy-ból ismerhettek, de azon kívül is rengeteg filmje volt.
Plusz van nekünk egy olyan nevünk is, hogy Katey Sagal, ami talán sokaknak nem sokat mond, viszont ha azt mondom Rém rendes család, és Peggy Bundy, akkor biztosan ráismertek. Hihetetlen hogy mennyire jól beleillik ebbe a szerepbe, aki egyébként például a Futurama-ban kölcsönzi Leela eredeti angol hangját.
De egyébként is elmondható, hogy a szereplőválogatás rendkívül jól sikerült, ha szembe jönne velem az utcán a csapat, én elhinném róluk hogy ők a helyi rosszarcok, mint ahogy volt is hasonlóra példa.
Mindemellett jól is játszanak, hiteles az egész, nem pedig valami izzadságszagú ál-keménykedés.
Én mindenkinek ajánlom, aki szeret kicsit elgondolkodni az élet dolgain, mert ezután biztosan fog.
Vigyázat! Ha elkezded, nem tudod letenni!
(néhány kritika szerint az első 4-5 rész nehezen indul be, én ezt nem éreztem, de ha ti igen, akkor üzenem, tartsatok ki, menni fog)
