Az utóbbi időben az ígértekkel ellentétben megint eltűntem, technikai és egyéb okokból is. Így aztán bőven volt alkalmam agyalni.
Mindig mindenhol, mindenben van egy mérleg, aminek a két oldalán vannak a jó és a rossz dolgok. Az előnyök és a hátrányok. Ezek életünk dolgai.
Van egy nagy egész, csak ezen belül az arányok változnak, számunkra a jó és a rossz dolgok arányai.
Akkor vagyunk a megfelelő helyen ha a két oldal egyensúlyban van.
Itt most egy páran biztosan felteszik a kérdést, hogy miért kell a rossz oldal? Miért nem lehetnek csak jó dolgaink az életben?
Mert kell a kontraszt.
Fekete nélkül nincs fehér, Yin nélkül nincs Yang, éjszaka nélkül nincsen nappal.
Kell az egyik ahhoz, hogy felismerhessük a másikat. Hogy meglássuk az értékes dolgokat, amikért érdemes élni, amiket érdemes megbecsülni.
Közhely, de mélységesen igaz, hogy akkor derül ki kire lehet számítani, amikor baj van. Ha nem lenne baj, sose tudnánk meg kire érdemes időt szakítanunk.
A következő felmerülő kérdés lehet hogy miért kell a jó és rossz oldalnak egyensúlyban lennie? Miért nem lehet a jóból több?
Azért, mert ha csak jó dolgok történnek velünk, akkor elmosódik a kontraszt, elveszítjük józan értékítéletünket, és mint ahogy egy újabb közhely mondja, a csúcsról már csak lefelé vezet az út, így onnan lehet a legnagyobbat pofára esni.
Hiszem, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa, senki története nincs előre megírva, viszont mindenki született valamire. Éppen ezért nekünk kell fenntartani az egyensúlyt, és igyekezni megtalálni amiben a legjobbak vagyunk, és ahol a legjobbak vagyunk.
Mérlegelnünk kell, és megtalálni a számításainkat, ott lesz megfelelő arányban a két oldal, ott lesz egyensúlyban a mérleg.
