"És amit sohase mondanak el, hogy mennyire nehéz felnőni, megtalálni a helyed a világban, elfogadni a sorsodat.
De ha szerencsés vagy, akad valaki az életedben, aki megért téged, aki elfogad annak, aki vagy. Aki gyengéden továbblökdös a végzeted felé.
Úgyhogy igen, azt hiszem, mondhatjuk, hogy írónak születtem...
Ami fura, mert határozottan mást képzeltem el saját magam számára.
Valami nagyot az életnél is nagyobbat.
De puszta időpocsékolás vágyni dolgokra, mert előbb vagy utóbb a dolgok, melyek téged akarnak, egyszer csak felbukkannak, és megkocogtatják a válladat."
-Becca Moody
Révedés
2013.02.21. 00:07
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://napivuki.blog.hu/api/trackback/id/tr215095292
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.